Fazekas Emőke tanító, gyógypedagógus, jelenleg 4. osztályos osztályfőnök vagyok az iskolában. Anyai nagymamám igazi példaképként állt előttem a pályaválasztás során, hiszen kiváló pedagógusként dolgozott egészen a nyugdíjba vonulásáig. A sport mindig része volt az életemnek, de a gimnáziumi éveim alatt vált igazán szerelemmé a szertorna, amit a főiskolai éveim alatt még magasabb színvonalra emeltem.
2001-ben a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola testnevelés műveltségterületén szereztem diplomát.Végzősként különdíjat nyertem az Országos Testnevelés tanítási versenyen, Szekszárdon.
Nagy szerencsémre, friss diplomásként már a végzés évében sikerült elhelyezkednem Hajdúszoboszlón a „kisegítő” általános iskolában. Nagy feladat várt rám, hiszen főiskolai tanulmányaim alatt elég kevés lehetőség volt speciális képességű, szociálisan hátrányos gyerekekkel foglalkozni. Még ebben az évben elkezdtem a tanulmányaimat a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolai Karán tanügyigazgatási szakértői területén, majd 2005-ben szereztem 3. diplomámat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának “tanulásban akadályozottak pedagógiája” szakán.
2012-ben megszületett a kisfiam és ezzel együtt az élet Bajára sodort. 2015-ben kezdtem el dolgozni ebben az iskolában.
Pedagógusként és anyaként kötelességemnek érzem a környezetünk védelmét, a szemléletformálást, a szellemiséggel való azonosulást. Feladatként tartom, hogy az iskolában tanultakat meg is mutassam a gyerekeknek. 6 évvel ezelőtt csatlakoztam egy nyugdíjas kolléganőm kezdeményezéséhez. „Szemétfogócska” elnevezésű, szemétgyűjtő esemény alatt igyekszünk megtisztítani Baja város környékét gyerekekkel, felnőttekkel együtt, remélve, hogy minél több mindenkit meg tudunk „fertőzni”. Célunk a szemléletformálás, a közösségépítés és a lokálpatriótává nevelés lett.
Hiszek a csapatmunkában, a közösség erejében. Hiszem, hogy ha az iskola és
a szülők együtt tudnak és akarnak csapatként dolgozni, akkor olyan alapot kaphat ezek alatt az évek alatt a gyermek, ami segít neki abban, hogy a kis elsősből egy okos, szeretetteljes, ügyes, nagy nyolcadikos, később pedig egy kiegyensúlyozott felnőtt válhasson. Hiszem, hogy szeretettel, pozitív megerősítéssel, türelemmel, sokkal többre vagyunk képesek, mint azt magunkról gondolnánk. Hiszek a játszva tanulásban, amikor észre sem veszik a diákok, hogy mennyi mindenben fejlődnek, mennyi tudást szereznek egy tanórai játék alatt.
Nagyon várom a leendő kis elsőseimet. Várom, hogy együtt fedezhessük fel a betűk és számok világát. Várom, hogy a sok különböző oviból és csoportból érkező kicsiből és szüleikből egy igazi, egymást támogató közösség alakulhasson ki.
„Az álmok egy tanítóval kezdődnek, aki hisz benned, aki noszogtat, ösztökél és fölsegít a következő lépcsőfokra.” Dan Rather
gmail.com