Iskolánk

Barangolás a múltban...

Jelen és jövő múlt nélkül nem létezik. Ha az ember belép egy régi épületbe, utána évekig ott dolgozik, felébred benne egyfajta kíváncsiság, hogy milyen is lehetett régen. Kik voltak az elődök, hogyan és mit tanítottak?

Ilyen érdeklődéssel indultam el én is, amikor a Városi Könyvtár helytörténeti anyagai között keresgélni kezdtem.

Kutatómunkám során az első írásos feljegyzést iskolánkról a bajai „Állami Tanítóképezde 1871/72-ik tanévének értesítvényében” találtam.

Olvastam a múltról, gondolatban mellé állítottam a jelent. Szeretném ezt az érzést megosztani azokkal, akik elolvassák ezt a krónikát.

A bajai tanítóképző és a gyakorlóiskola történetének első szálait az alapítás évétől folyamatosan kiadott évkönyvek, értesítvények segítségével követhetjük nyomon.

1868. június 23-án Eötvös József Magyarország első kultuszminisztere a népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatában 20 tanítóképző felállítását javasolta az ország különböző vidékein. A törvényt alig szentesítették, Baja máris kérvényt nyújtott be a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy országos költségen járuljon hozzá a tanítóképző felállításához. A hozzájárulást megkaptuk, és 127 évvel ezelőtt 1870. október 17-én megindulhatott a tanítóképzés városunkban is.

Az 1868-as XXXVIII. törvénycikk 82. §-a értelmében – akkori szóhasználattal – a képezdének egy gyakorlóiskolával kell összekötve lennie, amelyben a növendékek gyakorlatilag képeztethessenek. Baján erre 1871. január 2-án került sor. 6 osztállyal megkezdte működését a gyakorlóiskola. Czirfusz Ferenc igazgató-tanár a következő tájékoztatást adta a gyakorlóiskola elnevezéséről: „A gyakorlóiskola rendes elemi, egy tanítóval bíró iskola, amelyben a gyermekek mindazt tanulják, amit az elemi iskolában tanulniok kell, azonban a növendéktanítók vagy képezdések bizonyos rendben látogatják ezen iskolát, s előbb hallgatva és megfigyelve a tanítást, később gyakorlatilag próbálva tanulnak tanítani.” Ez a megfogalmazás ma is az egyik legfontosabb célja és feladata a gyakorlóiskolának.

A gyakorlóiskola azért volt több osztályra berendezkedve az indulás első évében, mert a tanítóképzők néptanítókat akartak képezni, olyanokat, akiknek egy egész falu ifjúságát együttesen és egyszerre kellett vezetniük. Így a szükséges jártasságot és képességet a többosztályos gyakorlóiskolában szerezhették meg a tanítójelöltek.
 

Milyen tantárgyak szerepeltek a kezdeti években?

Beszéd- és értelemgyakorlatok az 1-2. osztályban. Tankönyv: Nagy László: Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában. Hetente 2 félórában oktatták. A gyerekeket barátságra, bizalomra, rendre szoktatták. Hallás után tanították őket különböző erkölcs- és érzelemnemesítő versekre.

2. osztályban ugyanezt a tankönyvet használták. Hetente 2 félórát fordítottak rá. A tananyag kibővült: Baja város magán- és középületeinek megismerése, tájékozódás az iskolában, a városban, ismerkedés a felszíni formákkal, csillagászati ismeretek.

A beszéd- és értelemgyakorlat 2. osztályos tananyagát ma a környezetismeret tantárgy keretében oktatjuk. Osztályfőnöki órákon kerítünk sort számos erkölcsi és etikai normák, szokások megtanítására, alkalmazására.

Írva-olvasás: 1. osztályban. Tankönyv: Vezérkönyv a magyar ABC-hez Gönczytől, és Nagy László: Magyar nyelvtan tanítása. Hetente 3 félórában. A legegyszerűbb betűk írásával kezdték a tanulást. A tanító előbb a palára írta nagy alakban, azután a tanulók a levegőben, majd a palatáblán gyakorolhatták az írást. Hangoztatták, majd kikeresték a mozgatható betűkből. Csendes foglalkozásokon pedig a kiosztott papírszeleteken a következő tanulandó betűt húzták át pirossal. A kisbetűt április végéig fejezték be, májusban kezdtek hozzá a nagy írott és nyomtatott betűk írásához.

Jelenlegi írástanításunkban a palatáblát a vázolólapok váltották fel. A levegőben való írást, - amikor állva, nyújtott karral, hajlított könyökkel, majd csuklóból utánozzák a tanító tükörkép mozdulatát – ma is alkalmazzuk az 1. osztályban.

Olvasás a 2. osztályban, hetente két félóra. A Gáspár-féle olvasókönyvből gyakorolták a folyékony olvasást, és a nyelvtani elemzésre alkalmas szövegből gyakorolták a helyesírást. 3. osztályban a folyékony olvasás gyakorlása mellett a tartalom elmondása volt a cél. 4-5. osztályban gyakorolták a szép, értelmes, kellően hangsúlyozott olvasást. A 6. osztályban egyrészt ismételték az előző évek feladatait, másrészt versek elemzése, elszavalása volt a követelmény. Mindegyik osztályban két félórát fordítottak az olvasásra.

2. osztálytól kezdve új tantárgy a nyelvtan. Hetente 1 félórában tanították. Mondatokról, szavakról tanultak. Megismerték a szótagolás szabályait. Tankönyv: Nagy László nyelvtani gyakorlókönyv. 3. osztályban a mondatok bővítését, a tárgyak egyszerű leírását gyakorolták. Tankönyv: Nagy László nyelvtani gyakorlókönyv. 4-5-6. osztályban hetente 3 félóra. A mondatok szótani ismertetése volt a feladat. Gyakorolták az elválasztást, a szóalkotást, a szófajokról tanultak. Előbb mindig szóban, aztán írásban. 5-6. osztályban még ügyiratokat, leveleket is készítettek. Kézikönyvként Bocskay: Elemi ügyiratok című könyvét használták.

Számtan: Valamennyi osztályban hetente 5 félórában volt. Tankönyv: Árvai vezérkönyve az elemi számításban. Segédkönyv: Iványi Andor: Gyakorlatok a fejszámolásban. 1. osztályban. A népoktatási törvény csak a szóbeli számolást követelte meg 10-ig, de annyira begyakoroltatták az alapműveleteket, hogy eljutottak a 30-as számkörig is. 2. osztályban Tankönyv: Árvai elemi számtana. 100-ig megtanulták a számok írását. Gyakorolták az alapműveleteket, és szorzótáblát készítettek, amit megtanultak. 4-5-6. osztályban gyakorolták az előzőeket, kiegészítve a törtekkel, kamatszámításokkal. 5-6. osztályban mértant is tanultak. Használták a vonalzót, egyszerű méréseket végeztek. Megismerkedtek a síkidomokkal, azok terület- és kerületszámításaival is.

Német olvasás: Valamennyi évfolyamon volt, 3-4 félórában. Az 1. osztályon úgy haladtak, mint az írás-olvasásban. A többiek 2-6. osztályban egyre nehezebb olvasmányokat értelmeztek és fordítottak. Szavakat, kisebb mondatokat írtak a táblára és a füzetbe.

Éneklés: Heti 1 félóra. Valamennyi évfolyamon hallás után tanultak egy- és kétszólamú dalokat.

Testgyakorlás: Tanítási időn kívül, hetente 1 óra. Tankönyv: Zimányi: Testgyakorlattan című könyve. Az 1-2. osztály az I. szakaszt (korcsoportot) alkotta. Rendsorok képzését, menetelést tanultak. A 3-4. osztály a II. szakaszt alkotta. A rendgyakorlatok mellett a szabadgyakorlatok, gimnasztikai feladatok is előtérbe kerültek. Az 5-6. osztály a III. korcsoport volt. A gimnasztikai gyakorlatokat kiegészítette a nyújtón való tornázás, ahogyan akkor mondták: lóbálás a nyújtófán.

3. osztálytól kezdve új tantárgy a földrajz, hetente 3 félórában.
Az iskolában és a városban való tájékozódás után a megyékkel ismerkedtek meg. Előkerült a földgömb, lerajzolták Európát, tájékozódtak az országokról. A 4. osztály ugyanezt tanulta. 5-6. osztályban heti 1 órát foglalkoztak a földrajzzal. Tankönyv: Fusch elemi földirata. Ismételték az eddig tanultakat, kiegészítve az égről, a bolygókról, látóhatárról, a napról szerzett ismeretekkel.

Történelem: 5-6. osztályosok tantárgya heti 1 órában. Magyarország történelmével ismerkedtek. A történeti helyek, nevezetes egyéniségek jellemvonásainak felsorolása volt a tananyag. 6. osztályban alkotmánytanra heti 1 óra állt rendelkezésre. Tananyag: Az államhatalom szerkezete, a magyar állam területe, királyok, országgyűlések, vallási és nemzetiségi viszonyok megismerése volt.

Heti 1 órában találkoztak a természetrajzzal az 5-6. osztályosok. Az előző években szerzett ismereteket rendszerezték. Előbb az állatokat, tavasszal a növényeket és az utolsó hónapban az ásványokat. Amit csak lehetett, a természetben szemléltették. A természettan keretében együtt tanultak az 5-6. osztályosok. A testek általános tulajdonságairól, a víz körforgásával ismerkedtek meg. Kísérleti úton figyelték meg a hideg és a meleg levegő tulajdonságait, a hang-visszhang kapcsolatát.

A rajz tanítására hetente 2 és fél órát fordítottak csendes foglalkozásul.
Különböző vonalakat rajzoltak. A kéz ügyessé tétele és a képzelőtehetség fejlesztése volt a cél.

Az akkori tantárgyi rendszert tanulmányozva, mint érdekességet, a gazdászattant is meg kell említenünk. A 3-4. osztálynak csak figyelemmel kellett kísérnie, amit az 5-6. osztály tanult heti 1 órában. Tananyag: a földművelés, kerti növények, gyümölcsfák termesztése, hasznos rovarok tenyésztése. Az elmélet mellett igen nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatra.

Valamennyi osztályban heti 4 óra volt a szépírás. Az első félévben a német, a másodikban a magyar írást tanulta mind a hat osztály.

Nem volt kötelező a szerb olvasás, de a szláv anyanyelvű tanulókon kívül sokan jelentkeztek a nyelv tanulására, ezért egyszerre mindenki ugyanazt tanulta heti 2 félórában.

Mai oktatásunkban a fizika, kémia, matematika, anyanyelv és irodalom, biológia, otthon és technika, háztartástan valamelyik régi tantárgy megnevezésével azonos.
 

A tantárgyak felsorolása után nézzük meg az órarendet is.

A kezdeti években délelőtt és délután folyt a tanítás az iskolában. A gyakorlóiskola első tanítója Bocskay Kristóf volt, aki minden tárgyat tanított és vezette a növendékek gyakorlati fellépéseit is. A tanórákat félórákban mérték. Az 1-2. osztálynak délelőtt 4 félórája volt, a 3-4. osztálynak 6 félórája, az 5-6. osztálynak pedig 8 félórája volt. A délutáni foglalkozás 1-4. osztályban 5, az 5-6. osztályban 6 félórát tartott.
 

Érdekességként nézzük meg a tanító egy munkanapját.

Az 1 félórában az 1. osztályosokkal beszéd és értelemgyakorlatot végzett. A 2. osztály figyelte őket. A többiek a német írást gyakorolták. A 2. félórában a 2. osztállyal dolgozott közösen, beszéd- és értelemgyakorlatot tartott. Az elsősök betűírással, a 3-4. osztályosok térképrajzolással, az 5-6. osztályosok fordítással foglalkoztak. A 3. félórában a 3. osztályé volt a tanító, magyar olvasást tanultak. Az 1. osztály a számírást gyakorolta, a 2-4. osztály fogalmazást, az 5-6. osztály folytatta a fordítást. A 4. félórában az 1-2. osztály a mellékszobában olvasott, a 3. osztály fogalmazást írt, a 4-5-6. osztálynak nyelvtant tanított.
Az 5-6. félórában minden tanuló hittan órán vett részt, saját felekezetének megfelelően. A 7., 8. félórában az 5-6. osztálynak számtanórája, illetve közös német olvasás volt.
A délutáni félórákon került sor a német és a szerb olvasásra, a számolásra, a földrajzra, a természetrajzra, a történelemre, a szépírásra, az énekre és a testnevelésre.
A kiragadott órarend-részletből is látszik, milyen figyelemmegosztó és differenciáló képességgel kellett rendelkeznie a tanítónak.

Az 1871/72-es tanévben a gyakorlóiskola tanulóinak névjegyzékébe 14 első osztályos, 18 második osztályos, 16 harmadik osztályos, 8 negyedik osztályos, 6 ötödik osztályos és 8 hatodik osztályos került. A névsorból Csermák Mihályról tudjuk, hogy honvéd huszárezredes volt az I. világháborúban, és Baján a Rókus temetőben nyugszik. Nevét viseli a főiskola előtti tér. Ismerősen csengenek a Deli, a Katarinka, a Türr nevek is.

Az 1900-as évektől már két tanítója volt a gyakorlóiskolának. Bocskay Kristóf mellett Pócza József tanított. Az osztálylétszámok folyamatosan emelkedtek, bővült a tanári kar is.
 

Az év végi értesítőkben sok érdekes dolgot jegyeztek fel. Pl. a felvétel szempontjai:

„A gyakorló népiskolába (1.o.) felvétetnek oly éptestű fiúgyermekek, kik a 6. életévüket betöltötték és himlő ellen sikeresen beoltottak, amit a szülőik születési és orvosi bizonyítvánnyal tartoznak igazolni. 10-12 fő vehető fel.”

1912. november 21-én tűzriadót tartottak, január 31-én ismertették az alkohol káros hatását. Júniusban a nagy hőség miatt csupán reggel 7-től déli 11 óráig volt tanítás, a délutánt a tanítványok a családjuk körében töltötték.

Sajnos az I. világháborús események a gyakorlóiskolát sem kerülték el. Pócza József a háború eleje óta a harctéren volt. Később Úrhegyi is katonai szolgálatot teljesített. Így az 1-6. osztály teendőit Szabó Zoltán látta el. Majd Kunics Ferenc, Losonczi György, Novák Ferenc és Král József váltják egymást.

1918-1926 között nem jelenik meg évenkénti értesítő, csak egy összefoglaló.
A tanulói létszám alakulása:
1918/19. tanévben 84 fő
1919/20. 89 fő
1920/21. 76 fő
1921/22. 85 fő
1922/23. 82 fő
1923/24. 82 fő
1924/25. 73 fő
1925/26. 75 fő

1926/27-es tanévben 400 pengőt a tanári kar a gyakorlóiskola felszereléseire fordította, fizikai eszközöket vásárolt.

A madarak és fák napját Doge Béla földbirtokos úr gazdaságában töltötték, aki magyaros vendégszeretettel fogadta az iskola tanulóit.

Az 1927/28-as évben már 2 tagozatú az iskola. Valamennyi osztályba leánytanuló is járt. A kézimunkát dr. Bayer Lászlóné Desics Ilonka (óraadó) tanítja.

Az 1932/33. tanév értesítőjében olvashatjuk:
„...közismert kívánság, sőt követelmény, hogy a gyakorlóiskolának mintaiskolának kell lennie, ahol nemcsak a külső, hanem a belső élet is állandóan a nevelő tanítás szolgálatában áll.”

Az 1934-35-ös tanévben a gyermekek egészségi állapota nem volt a legkedvezőbb. Március 5-11-ig influenzajárvány miatt szünet volt. Diftéria miatt is sok volt a mulasztás.

1937/38-ban rendelet: a zsinórírás bevezetése. Ezekben a tanévekben általában 2 szülői értekezletet tartottak. Ezek témái napjainkban is helytállóak. Pl.: Tanítványaink értékelése a magaviselet, szorgalom és előmenetel szempontjából. Mi lakik a gyermekben és mi hiányzik belőlük?

A II. világháború sem kerülte el az iskolát. Sajnos erről az időszakról semmilyen írásos dokumentáció nem maradt.

1958. július 7-én született a határozat, hogy az Építőipari Technikum épületét a tanítóképző gyakorlóiskolának kapja meg. Azóta is ez az épület a tanítóképzés gyakorlati műhelye.

Oroszné Téglás Ilona